A hagyomány érték - értékőrzés hagyomány
Én nem feltétlen az újrahasznosítás, környezettudatossàg jegyében mentek bútort, igaz ami igaz, a túlfogyasztást nem támogatom...de a miliő amiben felnőttem általuk....amit számomra nyújtottak ezek a régi, ősi darabok, itt van belém ivódva azóta is. Az eredetiségük, az elkészítésük, megformálásuk módja, útja, alapossága, a mesterember szíve őrződik bennük. Aki lehet hogy valójában nem mester volt, nem annak hívták, hanem a családból egy olyan ember aki szívvel, lélekkel álmodta bele a fába a formát, majd nekilátott, és kifaragta, összerakta. Minden idegszálával, verejtékével, bosszúságával vagy örömével alkotta meg bele a bútorba önmagát...
mindebben a legeslegszebb, hogy úgy tette, hogy erről nem tudott... a régiek egyszerű világfelfogása, a munkához állásuk, a hagyományaik amik mélyen tisztelték és félték a természetet a mai napig értéknek számítanak, olyan ősi tudásnak, amit nem iskolában sajátítottak el, hanem egy egészséges alázatból fakadt....ami máig vonzó..
én ezt viszem tovább, ennek a hagyományát szeretem, tisztelem, ebben és ilyen formában teszem a dolgomat olykor több, olykor pedig kevesebb sikerrel, megtapasztalva a magam útján mindezeket. Dehát minél színesebb a paletta, annál szélesebb a spektrum..
Hiszem, hogy az élettereinkben jó, ha van egy olyan eredeti darab, aminek az eredetisége valóban az eredeti gyökerekből fakad.
Szekrény,
polc, éjjeli szekrény, komód, vitrin, konyhaszekrény, pad, asztal,
szék, spaletta, ablakkeret felújítását, átfestését vállalom. Sokszor dolgozok krétafestékkel, viasszal (méhviasz). Sosem büdösek, vizes alapú festékeket használok.
Kedvenc módszereim a transzferálás, a stencilezés, és struktúra építése akár absztrakt képként a fa felületére.